rajta a midön meg láták, és kérdék tölle hogy ki volna, de a nevét nem akarván meg mondani. arra kéré hogy hinák hozája a fö tisztet, a fö tiszt pedig Terentius Rufus vala, mivel Titus nem vala Jérusálembe. Terentíus hozája menvén. és meg tudván hogy ki volna, lántzra téteté, és Titushoz küldé Csézareába. Titus azután Romába vivé. és ót meg ölék.
Azután hogy már a Romaiak el fáradtak vala a sok ölésbe, és prédálásba. Titus le rontatá vélek a Templomot egész Fundámentumig Akoron meg láthaták a kristus Jövendölésinek. egészen valo bé tellyesedésit, hogy ugy le rontanák azt a szép és drága épületet. hogy a kö, a kövön meg nem maradna.hasonlot tselekedének avárosal is. a mi még maradot volt, tsak épen a Hippicos. pházáel, és Máriámna három tornyait hagyatá meg, hogy a maradékok meg láthasák, mitsoda erö kivántaték aváros meg vételihez. nap nyugot résziröl valo falt is meg tartá, hogy a tizedik légiónak tábor helye lenne, a városnak a töb kerületit mind le rontatá, ugy anyira, hogy alig lehete meg üsmérni hogy azon a helyen valaha város lett volna, a sidok azt tarttyák. hogy az ekét, Cérémoniával vontatták által avárosan., vagy ís leg aláb a templom helyén, a mely jele volt atellyeségel valo el rontásnak, a Romai törvény tiltá leg kiseb epületet tenni az olyan. helyen, ahol ezt a Céremoníát végben vitték,
Titus meg parantsolá a tiszteknek hogy adnák bé néki aneveket mind azoknak. kik valamely nevezetes dolgokot tselekedtenek, amelyek meg külömböztesék öket atöbitöl, azután nevek szerént szollitá öket. nagy ditséreteket ada nékik, mondván hogy az ö ditsöségeken anyiba örülne valamint a magáén. azután maga tén
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 891)